Imádom a fahéjat, a fahéjas dolgokat, imádom azt az illatot, amikor valami fahéjas dolog sül a sütőben. Alig bírom kivárni, hogy kész legyen!:-) A fahéjas csiga pedig pékségben választáskor is az egyik kedvencem. Ezért jó 2 éve egy napon úgy döntöttem, hogy ideje megsüssem otthon. Félve kerestem receptet, tartva attól, hogy mennyire bonyolult lesz, de ez nagyon egyszerű: csak 1 hengert kell elkészíteni, és azt felszeletelve lesznek a csigák.
Hozzávalók (egy közepes méretű, magas peremű tepsibe):
40 dkg liszt
2 tojássárgája
5 dkg élesztő
4 dkg vaj
4 dkg cukor
3 dl langyos tej
1 csipet só
Töltelékhez:
14 dkg porcukor + 2 csomag vaníliás cukor
10-15 dkg vaj
kb. fél csg. (de akár több is:-) ) fahéj/ 3-4 ek. kakaópor
„Öntetnek”:
2 dl tejszín + ízlés szerint cukor
Elkészítés:
Az élesztőt felfuttatjuk a tejben kis cukorral, közben a több hozzávaló (liszt, só, cukor, vaj, tojássárga) már mehetnek a tálba (én kelesztő tálat használok, azt légmentesen le lehet zárni). A felfuttatott élesztőt is ráöntve összegyúrjuk, dagasztjuk picit (2-3 perc), majd ¾ órát meleg helyen kelesztjük (vagy már ekkor bekapcsolom a sütőt, vagy a radiátorhoz húzok egy széket, és arra teszem, így lesz meleg helyen). Még a tésztára várunk kikeverjük a tölteléket. Akkor jó, amikor már kissé habos. Mikor megkelt a tészta téglalap alakúra nyújtjuk (kb. ½ cm vastagon), megkenjük a töltelékkel, és feltekerjük. Éles késsel kb. 3 cm széles karikákat vágunk belőle. A tepsit sütőpapírral kibéleljük (oldalán is), majd a karikákat egymástól kb. 2-3 centinyire fektetjük. Újra jól letakarjuk és meleg helyen kb. még fél órát kelesztjük, amíg a csigák összeérnek. Ekkor a tetejüket tojással megkenjük, és előmelegített sütőben, közepes lángon (kb. 175 0C-on) megsütjük. Amikor a tetejük már piros kivesszük, és meglocsoljuk a cukorral összemelegített tejszínnel (ezt be fogja szívni – ettől lesz foszlós). Mehet vissza a sütőbe még kb. 10 percre, de már csak takaréklángon (50 0C-on). Vigyázat, isteni finom illata van, nem lehet megvárni, míg kihűl! 😉 Még ezeket a hűvös őszi napokat is feldobja ez a terjengő illat, nem is beszélve az ízéről. 🙂
Forrás: Mindmegette.hu
Ezt lehet is szeretni 🙂
Én is igy készitem,már 30 éve és mindig nagyon finom! Nagyon szereti a családom. 🙂
Igen, ropogóssá válik azzal, hogy a cukor rákaramellizálódik. Aki ropogósan szereti, annak jó kiegészítés lehet 🙂
Én ugyanígy készítem annyi kis különbséggel, hogy a sütés előtt a tetejét meghintem kristálycukorral. Ettől finom ropogós lesz.
🙂
Üdvözlettel:
Látrányi Dénes.